Tájékoztató a fenntartók, iskolák nyári szünidei feladatairól
2009. augusztus 5.
A tanév végével, a szorgalmi idő lejártát követően az iskolai oktatás és ezzel egyidejűleg a napközis csoportok is beszüntetik tevékenységüket. A tanulók nyári szünidei felügyeletéről a szülők kötelesek gondoskodni. A nyári szünidei felügyelet nem jogszabályban előírt feladata a nevelési-oktatási intézményeknek.
 
Egyes gyermekek, tanulók esetében a szünidei felügyelet a nevelési, tanítási szünetekben is indokolt lehet. A nyári szünet alatt elsősorban azoknak a számára válik szükségessé a felügyeletről való gondoskodás, akiknek erre a nevelési év, tanév folyamán is szükségük van. (Mert nem biztosított a gyermek otthoni, napközbeni felügyelete, étkeztetése, beteg a szülő stb.)
 
A nyári szünidei program szervezése nem iskolai feladat. Ezt a feladatot az önkormányzatok a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. §-ában foglaltak alapján kötelesek teljesíteni. (Az éves költségvetési törvény erre külön forrást biztosít.)Kötelezettségük nem általános érvényű, nem minden "vakációzó" tanulóra vonatkozik: egyedi, személyre szóló gondoskodás szükségességét kell mérlegelniük és ennek megfelelően intézkedni az ellátásról. Kézenfekvő, hogy az önkormányzatok a feladatokhoz a tanítási szünetben "szabad kapacitású" közoktatási intézményeik személyi és tárgyi feltételeit veszik igénybe. A jogszabály a megoldási lehetőségek egyikeként teszi lehetővé a feladat közoktatási intézmények által történő ellátását is. Ilyen esetekre szervezhető meg nyári tábor, illetve működtethető tovább a szorgalmi időszak után is napközi otthoni ellátás. A nyári szünidei programok szervezése az intézményfenntartó döntésére, a működtetés feltételeinek egyidejű biztosításával történhet.
 
A pedagógusok a nyári szünet alatt szabadságukat töltik, számukra ez az időszak nem tanítás nélküli munkanap. A pedagógusok szabadságát elsősorban az őszi, téli, nyári tanítási szünetekben kell kiadni. Szabadságuk mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57. § (3) bekezdése, illetve a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatásban tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 10-11. §-a szabályozza. Mértéke 21 nap alapszabadság és 25 nap pótszabadság, melyből legfeljebb 15 napot jogszabályban meghatározottak szerint a munkáltató igénybe vehet. E körbe tartozik a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás is. A pedagógusok fenntartó által szervezett nyári szünidei foglalkoztatása nem az intézmény működési körébe tartozó feladat; ennek megfelelően a szóban forgó időszakra külön díjazás jár az érintett pedagógusnak, amelynek magában kell foglalnia az éjszakai felügyelet díjazását és valamennyi felmerült költségét is. Célszerű az önkormányzatnak e feladat ellátására megbízási szerződést kötni a résztvevő pedagógusokkal.
 
Megjegyezzük: Az önkormányzat a napközbeni ellátásra nem szorulók számára is megteremtheti a nyári felügyelet (étkeztetés, táboroztatás, játékos, sportos foglalkoztatás stb.) feltételeit. Ennek a feladatnak az ellátására is kijelölheti a legmegfelelőbb intézményét, óvodáját, iskoláját az előzőekben ismertetett szabályok figyelembe vételével.
 
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

Forrás: http://www.okm.gov.hu
OKM Közoktatási Főosztály

<-- vissza a hírekhez